Kezdem az alapfogalmakkal, amik kellenek a k�s�bbi anyagok meg�rt�s�hez.

EUMELANIN (Eumelanin) : Az els� pigmentfajta, alap�rtelmezetten fekete sz�n�. Az �sszes fekete ter�letet egy kuty�n ez a pigment okozza, de vannak bizonyos g�nek, amik ezt a sz�nt meg tudj�k v�ltoztatni �s m�jbarn�v�, k�k� vagy izabella sz�n�v� v�lik. De ha ilyen v�ltoz�s �ll fent, akkor az a kutya eg�sz test�re �rv�nyes, azaz minden olyan ter�letre, amely fekete. Teh�t, ha az eumelanint m�jbarn�v� v�ltoztatja egy bizonyos g�n, akkor a kutya eg�sz�n, minden fekete sz�n� ter�let m�jbarna lesz. Ennek az az oka, hogy bizonyos g�nek meg tudj�k v�ltoztatni az eumelanin termel�s�t �s ez minden�tt a kuty�n egyenl�en hat.

Az eumelanin nem csup�n a kutya sz�r�nek sz�n�re van hat�ssal, hanem minden egy�b pigment�lt testr�szen, mint az orr �s a szem sz�ne.

A fekete sz�n az eumelanin alap�rtelmezett sz�ne. A sz�rzeten k�v�l az orr (fekete) �s szem sz�ne (barna) is mutatja.

Itt pedig tov�bbi �rnyalatai l�that�ak az eumelanin pigmentnek. Ezek a sz�nek, mind ehhez a pigmenthez tartoznak, csup�n k�l�nf�le g�nek megv�ltoztatt�k az �rnyalat�t.

FEOMELANIN (Phaeomelanin) : A m�sodik pigmentfajta, ami viszont csak �s kiz�r�lag a kutya sz�rzet�nek sz�n�t befoly�solja (egy�b pigment�lt r�szekre nincs hat�ssal). Ez a v�r�s pigment, azaz a feomelanin. A "v�r�s" kifejez�sbe tartozik minden �rnyalat a m�lyv�r�st�l a vil�gos kr�m sz�nig.

Itt van a feomelanin n�h�ny �rnyalata.

Elt�r�en az eumelanint�l, ahol k�t alapsz�nt, a m�jbarn�t (liver) �s feket�t k�l�nb�ztetj�k meg, addig a feomelaninnak nincs t�bb alapsz�ne, csup�n egy sz�n k�l�nf�le intenzit�ssal.

G�NEK (Genes) : A g�nek ir�ny�tanak mindent az �l� szervezetben. Hogy hogyan n�nek, fejl�dnek, mi a funkci�juk �s hogyan n�znek ki. A g�n alapvet�en utas�t�sok k�szlete, mag�ban foglalja az �llat DNS-e, elmondja, hogy a sejt, hogyan termelje a saj�tos proteinj�t ( mi most a pigmentekkel foglalkozunk majd).

ALL�LOK (Alleles) : K�l�nb�z� g�nek vari�ci�it all�loknak nevezz�k. Ezek p�rban j�nnek, egy-egy mindkett� sz�l�t�l. Ezek jel�l�s�re bet�ket haszn�lunk, p�ld�ul "a" �s "b".

LOCUS (locus, locii) : A g�nek a DNS sz�llra vannak felf�zve, �s ennek a DNS sz�llnak a k�l�nb�z� pontjait (mindet) locusnak nevezz�k. Minden egyes locuson van k�t darab g�n, azaz egy all�l. Minden egyes locuson g�nek tal�lhat�ak, amelyek egy list�r�l ker�lnek kiv�laszt�sra (sorozat). Minden locusnak saj�t sorozata van.
P�lda: A C locusnak n�gy lehets�ges g�nje lehet : C,c^ch,c^e,c^p  Ebb�l a n�gy g�nb�l mindig kett� tal�lhat� minden kutya C locus�n. Azaz, lehet Cc^ch , Cc^e ... stb. Valamint egy locuson megegyezhetnek a g�nek, azaz CC, c^chc^ch is lehetnek a C locuson tal�lhat� g�nek.

Mikor DOMIN�NS �s mikor RECESSZ�V a g�n?

Teh�t az el�z�ekben l�thatt�tok, hogy egy locuson mindig k�t g�n �ll. Ezek k�z�l az egyik domin�ns a m�sik recessz�v. A domin�ns tud csak kifejez�dni. Ha egy locuson k�t azonos g�n �ll, akkor egy�rtelm�en kifejez�t�dik.
Ha pedig elt�r�, akkor csak a domin�ns. Ezt onnan �llap�thatjuk meg, hogy a g�n nagybet�vel (domin�ns) vagy kisbet�vel(recessz�v) van-e �rva. Az el�bbi C locus p�ld�j�n�l maradva a Cc^ch p�ros�t�sban a C domin�ns, a c^chrecessz�v, teh�t a C g�n lesz csak kifejez�dve.
Olyan is el�fordulhat, hogy k�t elt�r� recessz�v g�n van a locuson, p�ld�ul  c^chc^e. Ilyenkor egy megl�v� dominancia sorrend alapj�n v�lasztjuk ki a domin�ns g�net, ami ebben az esetben a  c^ch.

HETEROZIG�TA (Heterozygous) :Olyan g�np�r, ahol a k�t g�n k�l�nb�z�. P�ld�ul : Dd, Kk, Cc^ch
HOMOZIG�TA (Homozygous) :Olyan g�np�r, ahol a k�t g�n megegyezik. P�ld�ul : DD,KK,CC..stb.